BCN

Mit is mondjak Barcelonáról?

Voltunk ott 2001.09.22-én, abban az évben egy buszos úton voltunk (36 óra, soha többet!!!) Oropesaban, ez már a hazaút volt, kis megállással. Nos, azon a szép vasárnapon vadászgépek szelték át az eget BCN felett, a La Rambla-n sétálók riadtan és borzongva húzták be a nyakukat a fülsiketítő zajban. Akkor még csak 11 nap telt akkor el a WTC merénylet óta. :(

Tudtuk már akkor - mint sok más ilyen azóta - vissza kell majd jönnünk.

Késő este, inkább éjszaka érkeztünk meg ma egy hete.
Szállásunk a Glories metro megálló közelében.

Mit is mondjak Barcelonáról?

Aki volt ott annak semmi újat sem tudok, aki nem.... csak annyit, hogy látni kell!

Nyugalom, nagyon szervezett közelekedés, "olaszos" kávé, serrano sonka, sajtok, hihetetlen piacok, parkok, virágok mindenütt, utcazenészek parkokban, tereken, metróban, dobokkal, gitárral, harmonikával, vagy csak úgy.
Hihetetlen épületek, padlóig érő ablakok, terasz ajtók, kis kilépők, kovácsoltvas korlátok, gótikus negyed, zsidó negyed, mozgólépcsők a hegyoldalakon, a Güel parkba is. Kerékpárok, fekete sárga nagyon tiszta taxik.

Mit is láttunk BCN-ban?

Mindent és semmit!!!

 

Sosem az útikönyv top10 vezérel, hanem az ődöngés az utcákon, a hirtelen 5letek, most menjünk erre..... nézd, mi az a valami? Nézzük meg..... nézd de szép!!!!

Mivel is közlekedtünk?
láb-láb-láb, így sikerült majdnem minden napra összehozni a 25ezer lépést, ami 15-20km/nap (a kardiológus örülni fog :) ) persze metro a nagyon kultúrált jeggyel, funiculare, libegő, mozgólépcső, vonat (ami egy metro vonal is persze), busz.

Mit ettünk?
sonka, sajt, gyümölcs, kolbász, töpörtyű (itthonról), szalonna, (na jó, az ablakba kicsukott szalonnánk felét a madarak ették meg egy nap, pedig vákumfóliában is volt) paprika, saláta, sült kolbász, sült zöldségek, bűnözésnek churros, meringue, haribo. Megállapítás, ez itt egy haribo nagyhatalom!

Meglepik:

TIBIDABO hegy, egy régi csarnokban római kori maradványok az El Born negyedben, csokimúzeum, egy mammut szobor egy parkban, liftek a metro megállókban (csak mondom, ennyi gyaloglás után nem mindegy!), udvarias emberek, tiszta kirakatok, működő automaták mindenhol, egy hatalmas bolhapiac gyönyörű és csili-vili portékákkal, nagyon sok bankautomata, QR kódos jegyek, türelem, nagyon jó tájékoztató táblák..... és még a......és még a.....

Tényleg tuti jó 5 éjszakás kirándulás volt. :)

A Sagrada Familia - a tervek szerint - 2026-ra lesz készen.

Ki csatlakozik?????

Tényleg! ezt a filmet láttátok már?

kieg. az előzőhöz

és akkor .... belebotlottunk most ebbe a cikkbe, és újabb kieg: a fotós az egyik képen az egyik lánykám, a másik és a 2 vő is a képen, Minike is felfedezhető, a legkisebb pedig, Minime pedig a székek alatt. Na Ő nem látszik. De már úgyis ismeritek őket, bár régen postoltam képeket.
Tudom, tudom, juj de hanyag  vagyok!

F. sem, látszik, aki fotózott épp, és én is csak a privát képeken, de azt majd ide csak zsűrizés után.

ecsetmesék

képzeljétek, Tesómnak kiállítása nyílt tegnap. :) tadammmmmmmmmmmmmm,  a Kő-Café Galériában.

Megnyitotta Cene Gál István.

Mivel az utolsó percig nem volt biztos, hogy a művész el tud-e jönni a megnyitóra, titkosan készültem egy vészhelyzeti megnyitóval.
Nehogymá Maka maga nyissa meg a kiállítását!!!!!! (pedig azt tervezte)

Íme:

Tudtam én, mindig is tudtam.

Tudtam, hogy valami bujkál a tesómban.

Voltak jelek, …..

-          ahogy egy mozdulattal megrajzolta tussal a cicaszemet,

-          ahogy pár egyszerű mozdulattal tupírozott, kontyot fabrikált, ahogy fonta a hajam…..

-          ahogy gyönyörűen írt, sablon nélkül is,  egyformán dőlő betűkkel…..

Figyelhettem volna jobban, mikor kézzel, gépinek látszó apró öltésekkel varrt, mint Anyukánk… 

Gyanút foghattam volna, mikor hajdani Karácsonyokkor csillag gömb díszt fabrikált a kisimított, gondosan gyűjtögetett sztaniolokból és selyempapírból.

Tudtam én, titkon tudtam, hogy valami nem stimmel a tesómmal….

és  nem figyeltem eléggé, amikor talizmángyógyító karkötőt készített, vagy kötött, horgolt, amit még Apukánk is tudott, ha segíteni kellett gyakorlati órára a házi feladathoz.

Mindig is szerettem, ahogy öltözik, lakberendez, főz, terít, bármihez is fog, sugárzik belőle a harmónia. Máig szeretem a gyönyörű kézírását (bevallom, utánoztam is)

Egy napon, nem túl régen, mutatott nekem valamit.

Elámultam:

Te jó ég:

Mióta tud a tesóm festeni??????????????????????????????

Szaporodtak aztán a képek, hangulatok, színek, hallom a lombsusogást, a sirályokat, érzem a napfényt, érzem a tengerillatot, megsimítanám a faajtót, hajolnék a virágokhoz, nézem a képeit, és álmodozom, odavarázsol a helyszínekre….

és kérdezem-kérdezem-, kérdezem:

Mióta tud a tesóm festeni???????????????

Tiszta szívvel, szeretettel ajánlom figyelmükbe e kiállítást, szép perceket, kellemes időtöltést, merengést és álmodozást kívánok Önöknek, nővérem és ecsettestvére: Zsuzsa képei előtt!

 

 január 31-ig lesz nyitva.... :)

 

virgácsok

kezdődött a széria a városi sétákkal...

Kaptunk - vagyis nem én, hanem F a szülinapjára - Kicsiéktől városi sétát, amiből mi a "hentesnél evők baráti köre" által szervezettet választottuk, tekintettel a paleo-keto életmódunkra.

Szép napsütéses szombati nap, találkozunk a csoporttal a Feneketlen tónál, kis bevezető után elindulunk. A cél, 3 hentes meglátogatása kóstolókkal, frissensültek, kolbász, szalonna, nyami. Közben előadás a hamisított élelmiszerekről, ragasztott húsokról, pfúúúúúúúúúúj.

Már az első helyen kiderült, sajnos CSAK A HENTES NEM TUDTA HOGY MEGYÜNK.... így nem készült, nem sütött, ó jaj. Haza bkv-ztunk és megettük a vaslábasban sült fokhagymás, ropogós kacsacombokat, fűszeres karfiolrizzsel.

Pozitívum: jegyek érvényesek, sőt egy napon belül újabb ajándékjegyeket küldtek.

 

aztán a második elem:

rendeltem innen a miniknek leveleket, kiegészítendő az összeállított kis csomagocskát. Már a megrendelés se ment simán, vagy nem lehetett elküldeni vagy a válasz spamként érkezett. Pár telefonbeszélgetés után végül lediktáltam az adatokat az ügyintézőnek, még aznap kifizettem, visszaigazolták és tájékoztattak hogy csütörtökön (4-én) megérkeznek a levelek.

De nem. 5-én sem, 6-án sem, és semmikor sem.

Írtam nekik, hogy kérem tájékoztassanak, de ehelyett a kifizetett szolgáltatás helyett kioktatás kaptam:

 

Nem értjük, hogyan okozhatott csalódást a gyermekeknek Mikulás levele, amit Ön szerint meg sem kaptak?

Ha Ön egy olyan szülő, aki nem tud titkot tartani, aki direkt elárulja a gyermeknek, hogy levelet fog kapni a Mikulástól:

ezzel előre elvette a gyermek önfeledt örömét!!!

Megnyugtatjuk, a gyerekek nem a Mikulásban csalódnak, hanem abban a felnőttben, aki ezt mondta nekik.

 

Írja meg legyenszíves a bankszámlaszámát és visszautaljuk a pénzét, a ”közel 5.000 Ft-ot”, ami valójában csak 4.352 Ft.

 

hmmmmm. húúúúúúúúúúúúúú, ilyen nagyszülő vagyok én? Az nem elképzelhető hogy a gyerek ír a Mikulásnak aki válaszol is majd? Vagy az, hogy más gyerektől tudja hogy érkeznek levelek, és ő is vár levelet, ajándékot?

 

Én csak azt válaszoltam: Önöknek is szép napot!

Ma visszautalták a pénzt, ami nekem igen is "közel 5000.- Ft" és elnézést kértek.

Kis hazánkban megköveznek ha az előre kifizetett és nem nyújtott szolgáltatást reklamálom?

 

és a harmadik:

Még jó pár héttel ezelőtt vettünk jegyet a "Cordobától Istambulig" című Hoppál Band előadásra, december 6-ára. Gitárművész, beharangozó szerint népek zenéje, versek, istenes énekek, mediterrán hangulat, szóval kis nyáridéző hangulat.

Már gyanút foghattunk volna, hogy igen zárt körűnek indult az előadás és úgy is maradt, szerintünk mindenki családtag, barát volt, lehet hogy csak a mi 3 jegyünket adták el.

A műsor magyar megzenésített versek, dobgép, bombázó repülők hanghatása, söröző előadók, igénytelenül össze nem öltözött csapat, mindez tartott fél óráig.

A tesóm (hasonlítunk, hihi) el is ment megkérdezni egy főszervezőtől, mikor is jutunk el Cordobába vagy Isztambulba?  

Na ezen ő is elgondolkodott, úgy néz ki sosem. EZ NEM AZ AZ ELŐADÁS.

 

Amúgy mi jót beszélgettünk - mivel késett is a kezdés - csak a hipp-hopp bemelegítés zavart minket kicsit.

Hazafelé szakadt, a csizmám romokban, de így legalább kidobtam.

 

Tovább is van..... mondjam még?????

 

 

láb

adozok.
(ha volt sarok, most legyen LÁB-adozás)

Vagyis 30-án ismét elnyelt a gépezet, és rá egy hétre kiköpött a felgyűrődött, leszakadt és sipolyozó hasfali háló nélkül, a hasfalam simán összevarrva.

Már annyira rutinos vagyok, hogy pikk-pakk felültem a műtét másnapján, és elég gyors ütemben sétálgattam a folyosón. juhééééééééé. De ehhez kellett az előző 5 hasi műtét. Na jóóó, annyira azért nem kellett.

 

A hátralévő időre penzum, 3 hó haskötő ÉJJEL-NAPPAL, gumiharisnya azóta is, a jövő 7ttől már csak nappal.

Amúgy egyszer felnyitották a felszívódó varrattal egyesített heget, most azon át folyik a szokásos nagymennyiségű seroma, de ez már csak ilyen nálam mióta a nyirokrendszerem egy része kiirtásra került.

A kh-ban a legrosszabb ez volt:

 

Egyszerűen kénytelen voltam átrendezni a kórtermet, pontosabban megfordulni az ágyban, mert széttördelte a derekam egy zártszelvény ami a fejtámla emeléshez lett beszerkesztve az ágyba.

 

Amúgy a kh közepes, a fszoba botrányos, a szobatársak között voltak nagyon jó fejek és nagyon félelmetesek is. Ilyenkor elgondolkodom, felnőttek hogyan lehetnek ennyire fegyelmezetlenek???????? :( Részvétem tényleg az orvos és eü. dolgozó olvasóimnak...) hihhhhetttetttttlen.

A diétámat bediktáltam így kaptam glutén és laktózmentes CH csökkentett kaját, személyesen jött fel a diétás megbeszélni h mit szeretnék, és jött a gyógytornász is légtornára, na nem én lengtem a trambulinon hanem szívtam a gyógyszeres porlasztott anyagot kis légúttágításra. Állítólag a sebész rendelte nekem. :)

Amúgy minden rendben ment, a sebész szerint jó esélyem van a teljes gyógyulásra és a nem kiújulásra, a hasfalamat igen jónak minősítette, így mert vállalkozni a háló nélküli megoldásra.

Sajnos a sportok kezdete 2 hó múlva, addig laza séta a megengedett csak, és tovább a fogyás, de nem is terveztem abbahagyni a paleo-ketózás, így gondolom lesz ez több is mint az eddigi mínusz 20 kg.

A hétfői kontroll engedélyezte a zuhanyozást maximum 5 percben, ami őrület milyen nagy öröm.

Na így töltöttem el a 8 napot a nem jó hírű kh-ban a jó hírű sebész keze alatt!

Mille grazie G!!!!!! :))))))

folytköv majd köv.

sarok

a csizmáé.

Itt töltöttünk 2 hetet, végül is kombinálva,  repülővel Rómáig, majd onnan bérelt kocsival tovább délre még 600 km-t. A cél pedig TORRE SUDA ("izzadó torony"), nem messze Gallipolitól, ami szép várost jelent. Ha leltárt akarnánk, az 4500 km - a reptérrről oda-vissza nélkül - 5000 fotó és közel 40 település, megint nem feltétlenül az útikönyvből, inkább a meglátni és menjünk oda most rögtön ötlettől vezérelve.

Azt mondják nagy erre a szegénység, sok az albán, román menekült. Na ezt nem érzékeltük, pedig emiatt választottuk a kombinált utat, hogy ne a saját kocsink essen áldozatul a magyarelleneségnek.

Már az odaúton volt részünk armageddon viharban, ami mint később kiderült, elmosta a Gargano öblöt, többen meghaltak és autók csúsztak a tengerbe. Amúgy az első szállás ami tetszett, itt volt, Vieste környéként, de végül még délebbre foglaltunk. (hihetetlen olcsón, nagyon szép helyen, csak egy úttest válaszott el a tengertől, nem mondom, nagy kitartás kellett megtalálni és lelevelezni, de abban nem szűkölködünk)

Láttunk szegénységet igen, lóval és ekével szántottak a földeken, és láttuk MATERA-t és Sassit is, ahol sziklalakásokban éltek az emberek az 1950-es évekig. Eközben egyik délután amikor véletlenül otthon voltunk, a számtalan TV adó egyikén Moravia "Egy asszony meg a lánya" filmbe merültem el, így ebben a környezetben, a helyszínen még jobban átélhető volt az olasz történelem.

Nagyon sok itt az olajfa, párszor ültetvényeken át vezetett minket a GPS km-eken át.

Jártunk kisvárosokban, ahol elképesztő tereken elképesztő egykori paloták árnyékában fagyiztunk, (Nr1: fragola) voltunk tornyos kastélyokban, várakban, hatalmas főtereken, ahol mindig volt pl. kultúrált WC, ami mint tudjuk, igen fontos. :) Főleg így, hogy naponta többször is kötéscserére kényszerültem az ömlő sipoly miatt.

Láttunk PERUGIA-ban minimetrot, - utaztunk is rajta - ami vezető nélkül közlekedik, és teljesen felvisz az óvárosba, 3 mozgólépcső kiegészítéssel, bringaszállításra is alkalmas. Láttuk a trullikat ALBEROBELLO-ban, a trulli templomban épp esküvő volt (ez már nem az első, kóborlásaink során), a legkisebb városokban is volt kölcsönözhető bringa, hol vagyunk mi ettől a bubinkkal?

Na és a paleo.... remekül lehetett paleozni, ketozni, hiszen tele az üzletek sonkával, kolbásszal, sütnivaló termékekkel és megsütött kebabbal, ami 3 euro alatt volt és kettőnknek elég volt vacsira. De vettünk fini sült oldalast egy box-ban, zöldséget, gyümölcsöt és rengeteg tökéletes dinnyét. A kenyér sem volt kérdés, bár én nem eszem, mindenből van gluténmentes, még pizzából is, nem beszélve a barilla tésztákről, a gnocci-ról, hatalmas választék van az ételallergiásoknak. Ettünk sok fagyit, leginkább fragola-t, cukor nélkül, csak a gyümölcs. Kánaán volt.

Mondhatni, a tőlünk megszokott módon kóboroltunk, 1-2 napot voltunk csak otthon, a többi mind-mind kirándulás, terek, fényesre kopott via, vicolo, templomok, várak, hangos piacok, őgyelgés és andalgás, ámulat és bámulat. A csatolt kép MANDÚRIA-ban készült, véletlenül találtuk meg. A 17. században kezdték el építeni ezt az IL CALVARIO-t, van itt törött kávéscsésze, kiskanál, kagyló, gyöngy, textil és fa, törött ékszer, tányér, minden amivel a lakosok az évszázadok során hozzájárultak a MŰhöz, amúgy még ma is változik, épül.

Közben szólt a radioKISSKISS, forrón sütött a nap, beleégett ismét az agyamba a fodrozódó tenger, a tengerillat, a nap melege, a száradó ruhák csattogása a szélben, a mozaikok, a világítótornyok, a kövek.

Én ezeket teszem el télire ebben az évben.

 

 

countdown megint

megint visszaszámlálás, - el sem hiszem  - de előbb a nyaraláááááááááááááááááás.... :)

aztán:
voltam tegnap a sebésznél, csak hogy lásson mielőtt elutazom, és mondjon áment arra hogy utazhatok, fürödhetek egy 2 hónapja üzemelő fistulácskával... :(

és igen, ámen, mehetek, csak tisztán kell tartani, tengervíz jó is lehet.

22-én a műtét előtti kivizsgálás, majd 30-án a befekvés, és ".... 1-én megoperálom". brrrrrrrrrrrrrrrrrrr, na jó, ma még nem parázok! G, nem ugrasz át aznap?????? (tudom hogy nem tudsz, csak vicceltem!)
mert hogy:

"az életed az anesztes kezében van, a jövőd a sebészében"

nem én mondtam, de tapasztalom.... :(

Kezdünk azzal hogy elszakadt háló qka, próbálkozunk a sima hasfal összevarrással.
(ha kiújulna akkor persze háló megint). DE NEM FOG!!!!

mindez azért jöhetett létre, mert majdnem mínusz 20 kg teljesítve, és igen, mindez kolbász, szalonna, pöri, töpörtyű, NULLA éhezés mellett, és kaptam is egy gratulációt a sebésztől és az onkológustól is. (gyógyszerért voltam, kontrollok januárban). persze megy ez tovább, tök egyszerű, remélem olaszhonban is tudjuk folytatni, sok ott a tökéletes alapanyag, hát miért is ne???

na most csak hirtelen ennyi, gondoltam megírom gyorsan.

38

Ezt kaptuk ma Makától, (a kép saját... :) a vers Madách....) így nem is tudok mit hozzátenni:

Akit párodul melléd rendelt az ég,

Becsüld meg, szorítsd meg kezét,

És ha minden álmod valósággá válik,

Akkor se feledd el,

Légy hű mindhalálig!

 

 

1976.08.28. 15.30. (Budapest, szombat, napsütés....a haj házasság még mindig tart... :))

DE..

Nagyon is örülhetnék, és yupppppiiiiiiiiiééééééééééé, mert MINDEN onkológiai leletem NEGATÍV, következő kontroll január!!!!!!

de, mindig csak ez a DE.

Sajnos az elmúlt 2 hétben 2x látogattam meg a sebészt.... idézem: "minden héten jön???"
nem terveztem már az elsőt sem, de pirossá vált a heg (alatta a leszakadt háló, brrrr)...valamint az onko UH szerint a letokolt folyadékos üreg nagyobb lett, és több járaton kitörni készül, háló továbbra is felgyűrödve, és így tovább.... jaj.
akkor abban maradtunk hogy nincs teendő, ha mégis nagyon gáz, akkor antibiki, amit vagy ő ír fel, vagy a háziorvos, vagy G.... (na ez az Ő 5lete volt, bocsiiiiiii)

Eltelt 1 hét, és rosszabbodott, így vissza.
Szerinte fonalgranulóma, ebrymicin és párakötés, ha kitör akkor hurráááááááááááá, nyomogassam.
Ez most 7főn volt.

kedden már párakötés, szerdán este paradicsomos, csütörtök este megint párakötés, KITÖRT, qva sz@rul néz ki, lilás-vérvörös, dől a lé (nem igazán gennyes, átlátszó és kicsit véres csak) bocs, ide 18-as karika
Amúgy körülötte férfitenyérnyi helyen piros, kifelé haladva rózsaszínű.

és nem, nem vagyok lázas, most jön a varázsmondat: "remélem ez így is marad" :)

Gyógyszertári beszerzés: betadine, sterli gézlapok, ragtapasz, újabb ebrimicyn, stomic, sudocrem, homeo bogyó, stb. nylon és folpack a közértből.

amúgy a műtétet még nem tervezi, fogyás tovább, most 16 kg mínusz.... :)
Talán majd háló sem kell.

Amúgy, a "bajokat leszámítva jól vagyok!" (idézet Apukámtól)

poet

Ahogy ma keresgéltem a blogom.... (tök jóóóóóó, ugye???) ezt a verset találtam

Farkas Éva

Felhő szélén üldögélek

Felhő szélén üldögélek,
Megmártózom a kék égben,
Csillagokat fényesítek,
Ragyogjanak a sötétben.

Szél hajtja a vitorlámat,
Fut velem a felhő hajó,
Szabad vagyok, és oly könnyű,
Ha nem álom, így volna jó.

Friss harmatból kortyolgatok,
Szárítkozom napsütésben,
Még elfáradni sem lehet,
Az édes semmittevésben.

Ma mindenen csak mosolygok,
Mintha lelkem égbe szállna,
Ilyen, mikor teljesülhet,
Szívem apró, titkos vágya.

 

2010. június 30.