2009. október 16., péntek

várunk...

.....a várólistára, mert a sportkórtház még nem tudja mikor lesz hely. Állítólag jobb ha minden nap hívjuk az adminisztrációt, és ha majd a doktornő odamegy és beírja Évit akkor minden kiderül. De lehet hogy ez csak november közepe, vége lesz ! Ó jaj !
közben a kézcentrumban persze megcsinálná 2 nap alatt, de az 100e + 25e az ellátás....

..... arra hogy száradjon a fal és folytatni lehessen a lakását.....
......a hétfőre, akkor megyek majd a csontsűrüség vizsgálatra
..... a dolcsira, mert nagyon fogy a pénz a számlán. .
.... a válaszra a hajótársaságtól hogy mikor lesz táppénz Amerikából
..... a házassági anyakönyvi kivonat fordítására .
..... Petire, aki még több mint egy hónap múlva indul haza .
..... P-re hogy mikor mehetek a receptért
...... a holnapra amikor jön majd Minimanó, és szülinapozunk is a hétvégén
...... a ma délre mert akkor közeleg már a 7vége .
..... a jövő hétre amikor 3 nap szabad és végre az évszaknak megfelelő idő lesz (?)
...... most perpill arra h F. bejelentkezzen a skype-on mert akkor tudom h épségben beért....
...... hogy hasson végre a rágótabi mininek, és szűnjenek a hurutok
...... éstovábbtovábtovább

Nem szeretek várni, illetve szeretek, ha tudom már a napokat, az időpontokat. A bizonytalant nem.

" Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, hogy milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe szívemet…"



Azt hiszem el kell olvasnom (majd olvasgatnom kell rendszeresen) ezt megint:

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz.

Taníts meg a kis lépések művészetére!

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat!

Segíts engem a helyes időbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!

Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat!

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!

Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!

Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.

Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!

Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!

Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot közvetíthessek!

Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől! Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!

Taníts meg a kis lépések művészetére!