Volt egyszer egy naplóm... A napló már nincs, Anyu sincs és Apu sincs.... Hát írok megint egyet. Hátha olvassák ott. A felhők felett........
2015. január 13., kedd
kieg. az előzőhöz
és akkor .... belebotlottunk most ebbe a cikkbe, és újabb kieg: a fotós az egyik képen az egyik lánykám, a másik és a 2 vő is a képen, Minike is felfedezhető, a legkisebb pedig, Minime pedig a székek alatt. Na Ő nem látszik. De már úgyis ismeritek őket, bár régen postoltam képeket.
Tudom, tudom, juj de hanyag vagyok!
F. sem, látszik, aki fotózott épp, és én is csak a privát képeken, de azt majd ide csak zsűrizés után.
ecsetmesék
képzeljétek, Tesómnak kiállítása nyílt tegnap. :) tadammmmmmmmmmmmmm, a Kő-Café Galériában.
Megnyitotta Cene Gál István.
Mivel az utolsó percig nem volt biztos, hogy a művész el tud-e jönni a megnyitóra, titkosan készültem egy vészhelyzeti megnyitóval.
Nehogymá Maka maga nyissa meg a kiállítását!!!!!! (pedig azt tervezte)
Íme:
január 31-ig lesz nyitva.... :)
Megnyitotta Cene Gál István.
Mivel az utolsó percig nem volt biztos, hogy a művész el tud-e jönni a megnyitóra, titkosan készültem egy vészhelyzeti megnyitóval.
Nehogymá Maka maga nyissa meg a kiállítását!!!!!! (pedig azt tervezte)
Íme:
Tudtam én, mindig is tudtam.
Tudtam, hogy valami bujkál a
tesómban.
Voltak jelek, …..
-
ahogy egy mozdulattal megrajzolta
tussal a cicaszemet,
-
ahogy pár egyszerű mozdulattal
tupírozott, kontyot fabrikált, ahogy fonta a hajam…..
-
ahogy gyönyörűen írt, sablon nélkül
is, egyformán dőlő betűkkel…..
Figyelhettem volna
jobban, mikor kézzel, gépinek látszó apró öltésekkel varrt,
mint Anyukánk…
Gyanút foghattam volna,
mikor hajdani Karácsonyokkor csillag gömb díszt fabrikált a kisimított,
gondosan gyűjtögetett sztaniolokból és selyempapírból.
Tudtam én, titkon
tudtam, hogy valami nem stimmel a tesómmal….
és nem figyeltem eléggé, amikor talizmángyógyító
karkötőt készített, vagy kötött, horgolt, amit még Apukánk is tudott, ha
segíteni kellett gyakorlati órára a házi feladathoz.
Mindig is szerettem,
ahogy öltözik, lakberendez, főz, terít, bármihez is fog, sugárzik belőle a
harmónia. Máig szeretem a gyönyörű kézírását (bevallom, utánoztam is)
Egy napon, nem túl
régen, mutatott nekem valamit.
Elámultam:
Te jó ég:
Mióta tud a
tesóm festeni??????????????????????????????
Szaporodtak aztán a
képek, hangulatok, színek, hallom a lombsusogást, a sirályokat, érzem a
napfényt, érzem a tengerillatot, megsimítanám a faajtót, hajolnék a virágokhoz,
nézem a képeit, és álmodozom, odavarázsol a helyszínekre….
és kérdezem-kérdezem-,
kérdezem:
Mióta tud a tesóm
festeni???????????????
Tiszta szívvel,
szeretettel ajánlom figyelmükbe e kiállítást,
szép perceket, kellemes időtöltést, merengést és
álmodozást kívánok Önöknek, nővérem és ecsettestvére:
Zsuzsa képei előtt!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)