Ma kora délelőtt szólt a telefonom, hogy egy kolléga rosszul van, és rohanjak. (eü. múltamra tekintettel ebben az épületben, 300 főre én vagyok az elsősegélynyújtó, jahhhh)
Ekkor hónom alá csaptam a vérnyomás mérőt, másom sincs, na jó, még egy láda van tele gézekkel, ilyesmikkel és berontottam a szobába, ahol a 60 feletti férfi kollégám ült a széken egy szál alsógatyában, az íróasztalon egy alsó-felső fogsor szétdobálva, a fején egy női kardigán turbánként. Sápadt volt, de forró, zihált és dőlt róla a hideg veríték. A vérnyomása 171/95 P: 152. Nem tudta hol van, de nem torzult el az arca és meg tudta szorítani egyformán mind a két kezem. nem tudta mit szed, hányadika van, hol lakik, most hol van, de azt tudta hogy nem kell orvos és nem kell mentő. Aztán felöltöztettük és a kocsijához ledülöngélt (azt hitte majd haza viszi valaki) közben a közeli BM-s drnő javaslatára mentőt hívtunk.
A mentő hamar jött (most nem akarnék visszaemlékezni a pont 6 hónappal ezelőtti éjszakára !!!!) mert BM számról hívták… van ilyen?????, aztán a kollégát kiimádkozták a kocsijából és beszállították az ÁEK-be.
No ilyen délelőttöm volt. Milyen munkahely ez???????