Reggel jöttek Kicsi és Mini és mi Kicsivel végre aquafittnessre mentünk. Tök jó, mert csak 5-en voltunk, és állati jó stressz levezető volt, úgy nyomtam mint a rakéta, magam is csodálkozom hogy van bennem ennyi energy....
Ebédre az éjszaka főtt husileves, amiből még forrón vittünk is az ÚJ Anyának, be is kanalazta a majdnem fél litert.
Mesélte hogy Pöttömöt már hasra fektették, és békésen szuszog, már a szemecskéjét is próbálta kinyitni, (kékes-szürke), de aztán ment a kék fénybe így le is ragasztották.
Közben mutatta a lábát amin piros és kemény lett pár visszér, na ettől frászt is kaptam és sürgősen orvoshoz irányítottuk.
Mire hazaértünk, már hívott hogy kapott extra szurit és phenylbutazont, este 7-kor majd ismét megnézi az orvos, közben feküdjön. Ez nem egyszerű, mert 3 óránként fél órát a Pöttömnél tölt, és fejni sem sikerül fekve.
Jaj most igazán nem kééééééééééne már trombózis vagy ilyesmi.....
Most lett itthon lakható a lakás a horror éjszaka óta, és hívtam ANYÁT hogy mi újság.
Fexik, lába be van kenve, nagyon szörnyű szélgörcsök kínozzák "anya, szinte érzem hogy rázza a beleimet", (eddig egyébként szinte folyamatos hasmenése volt) így ismét megkértem hogy kérje meg a szobatársát hogy hívjon segítséget, annál is inkább mert 3 órája kapott már vmi bogyót, de nem használt sajnos.
Őrület, hogy nem lehet megnyugodni.
Muszáj ez a sok megpróbáltatás??????????????????
Viszont jó hír is van:
Pöttömből kihúzták az utolsó csövet és cumisüvegből kapta már a tejet (ami egyre több szerencsére, mondjuk ez a több az most 40 ml, persze még nem kapta meg mindet)
Majd jövök még ma.