2013. június 19., szerda

local

Local volt, és érdekes volt ébren lenni egy mutoben, ezt még nem próbáltam.
Interaktív volt, velem is beszélgettek a "dolgozók", :) és nem pont orvosi témákról, az élet dolgairól, 7végi programokról....
Csevegtünk, közben pedig haladt az anatómiailag különleges - mondta a dokinéni - csuklóm javítása. 

Nem volt rosszabb, mint a hegem felnyitása nemrég localban a kezeloben, vagy egy fogorvos, amikor arra számítasz hogy na most, na most....
2 pillanat volt ami auuuuuuuuu, de kaptam újabb szurikat.

Jövo 7en szerdán 7kor varratszedés.
Most sajnos megint offolva a zuhaaaaaaaaaaaaaaaaaany!!!!!!

2013. június 17., hétfő

Ambuláns

Jól utána néztem, nem hangzik valami jól..... az érzéstelenítés (IVRA, plexus blokk: nem magamtól vok ám ennyire okos: doktornéni mondta) viszont remélem nem fáj nagyon.
Vajon lehet kérni azért hozzá valami jó kis bódító anyagot?????

Holnap délután kell telefonálnom hogy szerdán hány órára menjek be.


segítség (akinek kell persze :-)): http://en.wikipedia.org/wiki/Intravenous_regional_anesthesia

Na álljunk csak meg egy polgári szóra

ez is Apukámtól származik. :)
.... mondta ezt akkor, amikor már nagyon elege volt....

Ismét felbukkannak az életemben az "energiarablók".
De már ki vagyok okosítva, - és nem hagyom magam - :-)  lásd alább:

apropo..... az idok mélyérol (15 év???) felbukkanó barátok már csak ismerosok, akiknek természetesen ismét kell(ene) valami....

(mindent talán nem hiszek el, de azért nagyon IGAZ)

Forrás: Új Szó
2005. július 2., szombat 08:00

Érzelmi zsarolók, vámpírok, energiarablók

Ami az egyiknek fontos, nem biztos, hogy a másiknak is az. Vannak emberek, akik kikényszerítik az azonnali segítséget, kiszínezve és eltúlozva ecsetelik, milyen nehéz helyzetbe kerültek, milyen fontos dolgot kell elintézni – de a megtisztelő feladat ránk vár.

Óriási hibát követ el az, aki a kérést meghallgatva így szól: „Rendben van, más tervem volt ugyan, de ha neked ennyire halaszthatatlan...” A jó szándékú barát ebben a pillanatban nemcsak a saját munkáját halasztotta el, hanem áldozatjelöltté is vált. A segítséget kérők (ravaszul) a barátságra hivatkoznak. Az ilyenek mindig keresnek (és találnak) valakit, aki az utolsó pillanatban megszánja őket, pedig okosabb volna, ha a sorsukra hagynánk. Sokkal többet segítünk nekik azzal, ha nem foglalkozunk a problémáikkal.

Ha az embert egyszer beugratják, az még megbocsátható, de másodszor ilyesminek nem szabad előfordulnia. Tudni kell nemet mondani. Ne kábítson el senkit a vállveregetés, hogy „rád mindig lehet számítani”, mert a következő alkalommal ismét el kell intézni valamit, s közben mi kerülünk szorult helyzetbe: nem jut időnk magunkra, a dolgaink intézésére, sem a pihenésre. Időnket és erőnket felemészti a másik ember kényelmessége (vagy tehetetlensége), aki nem képes beosztani az idejét (vagy úgy tartja: sokkal könnyebb másokat ugráltatni).

Nem engedni a kényszernek

Áldozatnak tüntetik fel magukat, ráerőszakolják a problémáikat a másikra. Fondorlatos módon manipulálnak bennünket: jól bevált megjátszott lelki válságot szimulálnak. Valahányszor nem a kedvük szerint történik valami, hisztériás kitöréssel reagálnak – még az olyan apró figyelmeztetésre vagy megjegyzésre is, hogy mosogassák el maguk után a tányért...
Mindenkiben van némi hajlam mások manipulálására. A csecsemő is próbára teszi környezetét: sírással. Ha a szülő enged a kényszernek, a gyerek villámgyorsan megtanulja, hogyan érje el, hogy mindig a középpontban legyen, minden kívánságát teljesítsék. Lényegében a szülőn múlik, hogy gyerekéből rettegett vámpírt avagy öntudatos embert nevel-e. Akinek a gyermekkora harmonikus, szeretetteljes légkörben telt, annak felnőttként sincs rá szüksége, hogy mások kiszipolyozásával jusson szeretethez.
Első látásra úgy tűnik, az érzelmi vámpírok többsége nő. Ez nem így van. Csak éppen a férfi vámpírok iránt elnézőbb a társadalom. Az a feleség, aki a saját képére akarja formálni a férjét, azonnal kiérdemli a sárkány elnevezést. Ha egy férfi teszi ugyanezt – hát..., ő az úr a háznál.
Energiát adni vagy rabolni?

Az egészséges ember másoknak is tud juttatni az energiájából, a gyengébbeknek átadja a felesleget (ezek a gyógyítók), de léteznek olyanok, akik bár nem szorulnak rá, elszívják a másikét is. Az energiarablók mindenütt megtalálhatók. Néha lopva kerítenek be, néha évek alatt (se) jövünk rá, hogy a vámpír a szerelmesünk, a férjünk, a legjobb barátnőnk... csak nem értjük, miért van, hogy a társaságukban tartózkodva minden erőnk elszáll. Ez ugyan nem jelent halálos veszedelmet, de szeretett energiarablónk megkeseríti az életünket. Harcolni ellenük vagy segíteni nekik csak egyetlen módon lehet: nemet kell mondani.
Zaklatottak s zaklatók

Azok az emberek, akik aránytalanul sokat követelnek a környezetüktől, vagy erőszakkal kényszerítik ki a figyelmet, sokszor gyermekkori zaklatást szenvedtek el. A vámpírok között sok fiatalabb testvér van, aki irigykedett idősebb testvérére, sikerére – feleségek, akik naponta tízszer felhívják a férjüket merő aggodalomból, de szülők is, akik nem bírják elviselni, hogy gyermekük felnőtt, éli a saját életét – esetleg már a családjával.

Tartsuk magunkat az egészséges egoizmushoz, mely szerint: Számomra az a fontos, amit én magam annak tartok. Megengedhetetlen ugyanis, hogy a fontossági sorrendet (a miénket) másvalaki állapítsa meg. A vámpír csak azon élősködhet, aki ezt lehetővé teszi, megkönnyíti neki. Azt, hogy érzelmi vámpírhoz volt szerencsénk, rendszerint olyankor tudatosítjuk, miután már távozott. Fáradtnak, kedvetlennek, erőtlennek, sőt feleslegesnek érezzük magunkat. Egyes szakemberek „lelki vérszegénységnek” nevezik ezt a tünetegyüttest. A mesebeli vámpír a halandók vérével táplálkozik, az biztosítja túlélését, a valóságos vámpírok viszont csak abban az esetben képesek a túlélésre, ha mások életerejéből merítenek.

Szeretteink
Az érzelmi zsarolók legtöbbször a szeretteink. Szeretjük őket, de titokban néha azon kapjuk magunkat, mennyivel könnyebb lenne nélkülük az élet. A gondolatot nyomban elhessegetjük, mélységes bűntudatot érzünk... Érzelmi zsarolásról akkor beszélünk, amikor egy kapcsolatban a partnerek egyike manipulálja a másikat, rákényszeríti arra, hogy azt tegye, amit ő akar. Egy példa: Ön elhatározza, hogy a következő szabadságát a tengernél tölti. Partnere ellenzi, ő jobban kedveli a hegyeket. Hogyan reagál? Három lehetőség közül választhat:
1. Nem vitázik, közli partnerével, hogy a tengerhez utaznak. Ha igazán szereti önt, rég meglepte volna egy tengerparti utazással.
2. Néhány hetes vitatkozás után kompromisszumot kötnek: egy hét a tengernél, egy hét a hegyekben.
3. Belátja, hogy a tengerparton heverészni nem túl szórakoztató, és a hegyekben is jó a levegő.
Aki az első lehetőséget választotta, valószínű, hajlamos másokat érzelmileg zsarolni. A második lehetőség választása arra utal, hogy az illetővel minden rendben van. Aki azonban a harmadik lehetőség mellett döntött, az érzelmi zsarolás áldozata lett. Mindenekelőtt feleljen arra a kérdésre: van-e önbecsülése?

Az érzelmi zsarolók négy alaptípusa
Fenyegetőző – nyíltan kijelenti, mit akar, és milyen következményekkel jár önre nézve, ha nem teljesíti a kívánságát. (Ha nem jössz el velem az anyámhoz, megyek egyedül, de köztünk mindennek vége.)
Mártír – minduntalan azt hangoztatja, hogy ön árt neki a viselkedésével, s hogy valami kárt tesz magában. (Én úgyse számítok senkinek...)
Szenvedő – sokban hasonlít a mártírhoz, de hagyja, hogy találgassa, vajon mit véthetett ellene. Rendkívül körmönfont a bűntudat felélesztésében.
Hitegető – szeretteit próbának veti alá, s a teljesítésért jutalmat ígér. A legnehezebben felismerhető, de egyvalami elárulja: az ígéretét sosem teljesíti. Célja bizonytalanságban tartani a másikat, s ezáltal ellenőrzést szerezni felette.
Lehet az ilyen magatartás ellen harcolni?
Lehet. A siker első feltétele, tudatosítani, kihez van szerencsénk. A zsaroló fegyvere az érzelem. Akkor fogjuk ki a szelet a vitorlájából, ha nem fedjük fel előtte az érzéseinket. Senki se ringassa magát abban a hitben, hogy az érzelmi zsaroló megváltozik. Adjuk tudtára, hogy szeretjük őt, ami nem jelenti azt, hogy alárendeljük magunkat az akaratának. Az érzelmi zsaroló a változástól fél leginkább. Nem viseli el, hogy az élet ne körülötte forogjon, hogy ne az ő problémájával foglalkozzon mindenki. Hogy másnak is lehetnek gondjai, meg sem fordul a fejében. Olyasvalakit keres, aki csak neki és érte él.

Óvakodjunk az energiarablóktól!
A legfőbb tanács: jegyezzük meg, kinek a társaságában érezzük magunkat jól. Az energiarablás ártalmas is lehet, hiszen nem mindenki rendelkezik fölös energiákkal, amit anélkül adhatna át, hogy egészsége károsodna. Néha azonnal megérezzük az energiarabló jelenlétét. Valaki leül a közelünkben, és menten rosszkedvünk lesz, holott az illető szimpatikus, udvarias. De ha ez ismétlődik, jobban tesszük, ha kerüljük a társaságát. A vámpír legnagyobb büntetése, ha képtelen feltölteni energiaszükségletét – mert nem mindenkiből tudja kiszívni az erőt. Ha erős egyéniségre talál, „éhes” marad. Hogy ne kerüljünk a hatása alá, meg kell erősíteni az immunrendszerünket. Ezt úgy érhetjük el, ha harmóniába kerülünk önmagunkkal, másokkal, a világgal. Segítenek a jógagyakorlatok is. Védekezni lehet megfelelő képzelőerővel és néhány mély tudatos ki- és belégzéssel. Megoldás a vámpír előli elzárkózás. Nehezebben veszi el az energiánkat, ha összekulcsoljuk a kezünket, keresztbe tesszük a lábunkat.
Jó védekezés a mosoly. Az ellenfelet leszereli, nekünk erőt ad.

Figyelmeztető jelek
Egyes gyakran ismétlődő kijelentések figyelmezetnek, hogy energiarablóhoz van szerencsénk:
Nélküled képtelen vagyok rá! – azaz: Mindent kiszívok belőled, és akkor talán elérem mindazt, amit te.
... olyan különös félelmet érzek... – azaz: Azt akarom, hogy elbizonytalanodj, szorongj, s akkor a végletekig tárgyalhatjuk a problémáidat.
Ez neked nem tesz jót! – azaz: Sajnos, én nem értek ahhoz, amivel te foglalkozol, de nem szeretném, ha érdekesebb emberekkel találkoznál, mint amilyen én vagyok.
Képtelen vagy magadon uralkodni! – azaz: Végre kibillentettelek az egyensúlyodból, a lelked feldúlt. Én jól ismerem ezt az állapotot, most te is belekóstolhatsz.
Neked minden sikerül! – azaz: Ne hidd, hogy a tehetségednek köszönheted a sikereidet! Csak szerencséd volt.
Ne menj el, nem akarok egyedül maradni! – azaz: Időt akarok nyerni és újra kezdeni a manipulálást.
Felkötöm magam az első fára! – Az érzelmi zsarolás csimborasszója öngyilkossággal fenyegetőzni. Aki nem ismeri – még elhiszi.

2013. június 12., szerda

alkotok

míg van kezem... :)
Jövo szerda a kézmutét. áááááááááááááááááááááááááááááááá

Addig ilyeneket alkotok.

Ja meg vasalok is, takarítok és sikálok is, mert aztán "semmit a kéznek"....