BUÉK 2016

Ezzel a dalszöveggel kívánok Magunknak (persze a T. Olvasókat is beleértve) Boldog Új évet!

Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni

Majd az unokáknak, mikor körbeállnak

Mikor körbeállnak, az ágyadon ugrálnak

Hogy legyen mit mesélni, kezdjetek el élni!

Kezdjetek szeretni, hogy legyen min nevetni, 

Hogy milyen bolond voltam, hogy neked udvaroltam

Neked udvaroltam, az öledbe borultam

Többé onnan el sem tudtam menni, kezdjetek szeretni!

Kezdjetek szeretni, hogy legyen min nevetni, 

Hogy milyen bolond voltam, hogy neked udvaroltam

Neked udvaroltam, az öledbe borultam

Többé onnan el sem tudtam menni, kezdjetek szeretni!

Kezdjetek nevetni, csak semmi melodráma

Senki bele nem halt még komédiába

Ripacsok, színészek, az élet a tiétek

Minek ölre menni, kezdjetek szeretni!

jó néha sötétben a holdat nézni,

hosszan egy távoli csillagot igézni.

jó néha fázni, semmin elmélázni,

tavaszi esőben olykor bőrig ázni,

tele szájjal enni, hangosan szeretni.

jó néha magamat csak úgy elnevetni,

sírni ha fáj, remegni ha félek,

olyan jó néha érezni, hogy élek.

Kezdjetek el élni, hogy ne kelljen félni

Az utolsó órában, mikor már mindent megbántam

Ezerszer megbántam, oly sokáig vártam

Hogy elmúlt az élet…

…kezdjetek el élni!

Hogy miért?

Mert eljött az ideje a LASSÍTÁS-nak, ahogy Kicsi is írta. Nagy volt már a hajtás, a kapkodás, a feszültség, a rohanás, és sok volt a hangos szó.

Saját tapasztalat, az emlékezés sokat segít.

(persze nem mindenkinek van ilyen végtelen memóriája mint nekem. :) )

Biztosan lehet ezt még fejleszteni, - azon vagyok - remélem a gyerekeink is örököltek ebből a képességből.

Így amikor minden összeomolni látszik, eszükbe jutnak a nyarak, az illatok, a havak, a 

"varázsgőz", az első korizás, a hópihe a galléron, a szeder Kenesén, Oropesa, a nyarak a nagyszülőknél, a kisdobos avatás, a Balaton, a karácsonyi készülődés a rádió1-gyel :) szalonnasütés rákoscsabán, meggy szedés pomázon, a sok kirándulás, a kövek, a gesztenyék és a virágok, lángosok, Nagyi húslevese, Nagypapa készítette grillázs, másik Nagyi kalácsa, a csepeli strand, a napfény az arcon, fehér homok a papucsban, a sok nevetés.

És persze a szerelmek, sírások, és azok a "nagy napok", az IGEN-ek, a csillogó szemek, a mosolyok, az illatok, és a finom kis tejes babailllatok, puha kis kezecskék, gurgulázó kacagások....

Hiszem hogy ezek mind VANNAK valahol (?) egy másik dimenzióban (univerzumban) ahová nagyon jó visszamenni, újraélni, elmélázni, álmodni, folytatni, nézelődni ott.

Igen-igen, kezdj el ÉLNI a JELENBEN persze, hogy teljenek a végtelen emlékdobozok, 2016-os nevetésekkel, sikerekkel, boldog napok emlékeivel!

BUÉK!