Írtam egy számomra kedves "valakinek" egy mail-t még a karácsony előtti napokban, és eszembe is jutottak a régi karácsonyok...
Karácsony, belváros, Kazár utca 3, a komfort nélküli lakásunkban frissen mosott illata van a függönyöknek, Apukám forgót készít papírból, krumpliba szúrva forog a kályhán, közben sült krumpli illat száll, a fenyőnkön csíptetős gyertyatartókban igazi gyertya ég, és egy gyönyörű szürke töltőtollat kapok...kb. 6 éves vagyok, már iskolás. Be is vittem a Karácsony utáni napokban a Labda u-i iskolába az összevont napközibe, a kék vagy piros szélén csíkos, rojtos szélű textilszalvétába csomagolt kalács mellett...
Tényleg: hová tűnnek a tárgyak?????? meggyőződésem hogy valahol vannak... valahol van a toll is, a kis kötött kék-fehér rakott szoknyácskám, a lakk orrú cipő... a mesekönyvem, miben a cukrász habrolókat készít..... A Majakovszkij (Király) utcában volt(van) egy cukrászda, ahol pólyásbaba habcsókok voltak, orromat nekinyomva a kirakatnak bámultam a fehér pólyában a pici kis rózsaszínű pofijukat, kék kis masni volt a fiú, rózsaszínű a kislány pólyás habbabákon. Édes meleg cukros vanília illat csapott meg.... na ez csak úgy eszembe jutott, biztosan a karácsonyi illatokról.
Egy más karácsony, már kőbányán lakunk, Apukám nincs itthon, majd ha az utolsó villamos is a remízben piheg, akkor jön csak haza, akkor karácsonyozunk. Hideg hópihék a sötét, nehéz kabátja műszőrme gallérján, érzem a borotválkozó szesz illatot. Ilyen a szolgálat. Hány karácsony telt így el...... Azt szerettem hogy olyankor már nagyon-nagyon nagy volt a CSEND, nem járt már semmi sem, autó pedig alig volt.... Anyukám diós-mákos kalácsot süt, olyan szép macibarna mattok a kalácsok a fekete tepsin (most én sütögettem rajta az idén), a a sütőben húsok sercegnek és én kuporgok a radiátornak nyomva a hátam a sámlin, fokhagymás sült oldalas a vacsora....
Maka tanít karácsonyfadíszt készíteni, selyempapír köröket kell kivágni, bevagdosni mint a tortát, tűhegyes cerka hegyére feltekerni, és a titkos dobozába gyűjtögetett, egyenként kisimított csillogó színes sztaniolokból kis sipkákat tekerni a csúcsaikra. Aztán ha készen van sok ilyen kör, akkor felfűzni egy cérnára a korongokat, kicsit összehúzni, és készen is van a sok-sok csillogó hegyű 3D csillag !!!!!
Kint minden csillámló, harsogó porcukor, nagy a csend, meghívóm is van a PARLEMENTbe, a kitűnő tanulók mehetnek a karácsonyra.....Délután megyünk is, a szokásos 3-as... a 3 kitűnő...
(hová lettek a barátnőim????, hol vannak a karácsonyok???? hol van egy IDŐGÉP??????)
Aztán később: utolsó nap, 24-én megvesszük a fát az Öv utcai piacon (kicsit csálé, kicsit romos, de a mi fánk, az első lakásunkban...) a gyerekek ámulva nézik.... "itt egy szép könyv, ott egy labda....".....
és a beosztások mindig: első nap egyik nagyszülőkhöz megyünk, másik nap a másik nagymama-nagypapa vár... busszal, villamossal, 2 gyerekkel, csomagokkal, pelenkákkal, pótruhákkal, közben nagyon-nagyon hideg van, havazik és fázunk és fázunk és fázunk...
A Szüleink idén is vártak minket a vékony hópaplan alatt, és mentünk is, persze hogy mentünk.... :(
De most már, mi vagyunk szülők, nagyszülők akik várnak.....
És a gyerekek jöttek....
Előbb még 24-én ebédre a kicsik, és karácsonyra majdnem teljesen elkészült a vendégszoba is, majd míg Máté aludt, feldíszítettük a fákat, ki itt, ki ott..
(később kiderült, Évi nem találta a fenyőt, így náluk csak a dekorációk voltak karácsonyiak, az eredetire hajazó kis műfenyci eltűnt az M30 háromszögben...)
Nálunk nagyon meghitten zajlott az este, kis könnyű vacsival, skype-os konferencia-karival a gyerekekkel.
Másnap estefelé jöttek Kicsiék, birtokba vették a vendégszobát, Máté a lakást, (ordítva, vauz-va az anyja vakbélkivételes vigasztaló kutyusával) kicsit dumcsiztunk, fini itókát iddogáltunk, játszottunk, Tv-ztünk és "eltettük magunkat holnapra".
26-án beindult a nagyüzem, reggeli után konyhánk egy komoly étterem konyhájára kezdett hasonlítani, - később 2 szakács is csatlakozott! - mi közben F-val, Mátéval virágot vadásztunk Évinknek (nem olyan 1xű virágot lőni fél10-kor a boltban, ami 9-kor nyit..., mert hogy nem nyit....) de megoldottuk.
Közben sültek a kacsacombik, készült a köret, megjöttek Éviék, előétel, leves be a teraszról, úrég, nincs tészta ! De ezt is megoldottuk....
Közben F-t hívják, hogy leállt a második kazán is, így be kellett vetnem boszitudományomat hogy megoldjam a kérdést és 2-re pozitív telefont ígértem...
Közben persze folyt a víz a mosogató szekrényből kifele, és egy üvegajtó zsanér is eltört... (megint csórnom kell egyet????)
Idő szalad, leves forr, kacsa piroslik, úgyhogy ennünk kell !
Máté bekanalazza (kis segítséggel) a levest és kidől, mi utána kezdünk enni majd ajándékozni.... sok-sok fotó készül, nevetünk, sok "mi a kutya füle ez??????" és várjuk hogy őfőméltósága Máté király is felkeljen és bontogasson, csodálkozzon, és ámuljon....
Így is lett, 3-kor ébresztő !
(Ja, elfelejtettem, persze szóra sem érdemes: persze hogy 2. 05-kor jelentette a kazános hogy minden ok !!!! na akkor többen elültek mellőlem !!!!! Miért is?????? ugye hogy nincsenek is boszik???? :):):) )
http://hu.wikisource.org/wiki/A_funtineli_boszorkC3%A1ny#Boszork.C3.A1ny_vagy_le.C3.A1ny.21
Ez már itt egy régi-régi mese. Na jó..... jó boszik azóta (talán) vannak...... (ki csinált Luca széket????)
Leginkább a thomas-os kocka kirakó tetszett neki, (keresztanyuéviék) és persze az óvodás korú Micimaci ! (mi) (mert van már kicsi, nagyobb, mégnagyobb......)
Elmajszoltunk egy 7 felé vágott almát, aztán már szaladt az idő fürge lábakon.... szétdobáltuk csomagokba a maradék kajákat, összeraktuk a szatyrokat, és nagy hirtelen CSEND lett...
"Rozit" munkára fogtuk (mosogatás) és lementünk sétálni mint rég, párás ablakokon kukucskálni, (volt persze gyerekként mosószappan doboz házam is, ablakokkal, ajtóval, szülői felügyelet mellett gyertya is éghetett benne kicsit....) elképzelni a családokat, nézni a csillogó- villódzó fényeket (ja, F. zsebében maradt a csillagszóró !) beszélgettünk régi és új karácsonyokról..... közben megtettem 2.823 lépést (10.000 a napi minimum, de csak du. kaptam a lépésszámlálót...bocs), 1.7 km-t, elégettem 124,3 Kcal-t....
Így ért véget az idei KARÁCSONY...
Karácsony, belváros, Kazár utca 3, a komfort nélküli lakásunkban frissen mosott illata van a függönyöknek, Apukám forgót készít papírból, krumpliba szúrva forog a kályhán, közben sült krumpli illat száll, a fenyőnkön csíptetős gyertyatartókban igazi gyertya ég, és egy gyönyörű szürke töltőtollat kapok...kb. 6 éves vagyok, már iskolás. Be is vittem a Karácsony utáni napokban a Labda u-i iskolába az összevont napközibe, a kék vagy piros szélén csíkos, rojtos szélű textilszalvétába csomagolt kalács mellett...
Tényleg: hová tűnnek a tárgyak?????? meggyőződésem hogy valahol vannak... valahol van a toll is, a kis kötött kék-fehér rakott szoknyácskám, a lakk orrú cipő... a mesekönyvem, miben a cukrász habrolókat készít..... A Majakovszkij (Király) utcában volt(van) egy cukrászda, ahol pólyásbaba habcsókok voltak, orromat nekinyomva a kirakatnak bámultam a fehér pólyában a pici kis rózsaszínű pofijukat, kék kis masni volt a fiú, rózsaszínű a kislány pólyás habbabákon. Édes meleg cukros vanília illat csapott meg.... na ez csak úgy eszembe jutott, biztosan a karácsonyi illatokról.
Egy más karácsony, már kőbányán lakunk, Apukám nincs itthon, majd ha az utolsó villamos is a remízben piheg, akkor jön csak haza, akkor karácsonyozunk. Hideg hópihék a sötét, nehéz kabátja műszőrme gallérján, érzem a borotválkozó szesz illatot. Ilyen a szolgálat. Hány karácsony telt így el...... Azt szerettem hogy olyankor már nagyon-nagyon nagy volt a CSEND, nem járt már semmi sem, autó pedig alig volt.... Anyukám diós-mákos kalácsot süt, olyan szép macibarna mattok a kalácsok a fekete tepsin (most én sütögettem rajta az idén), a a sütőben húsok sercegnek és én kuporgok a radiátornak nyomva a hátam a sámlin, fokhagymás sült oldalas a vacsora....
Maka tanít karácsonyfadíszt készíteni, selyempapír köröket kell kivágni, bevagdosni mint a tortát, tűhegyes cerka hegyére feltekerni, és a titkos dobozába gyűjtögetett, egyenként kisimított csillogó színes sztaniolokból kis sipkákat tekerni a csúcsaikra. Aztán ha készen van sok ilyen kör, akkor felfűzni egy cérnára a korongokat, kicsit összehúzni, és készen is van a sok-sok csillogó hegyű 3D csillag !!!!!
Kint minden csillámló, harsogó porcukor, nagy a csend, meghívóm is van a PARLEMENTbe, a kitűnő tanulók mehetnek a karácsonyra.....Délután megyünk is, a szokásos 3-as... a 3 kitűnő...
(hová lettek a barátnőim????, hol vannak a karácsonyok???? hol van egy IDŐGÉP??????)
Aztán később: utolsó nap, 24-én megvesszük a fát az Öv utcai piacon (kicsit csálé, kicsit romos, de a mi fánk, az első lakásunkban...) a gyerekek ámulva nézik.... "itt egy szép könyv, ott egy labda....".....
és a beosztások mindig: első nap egyik nagyszülőkhöz megyünk, másik nap a másik nagymama-nagypapa vár... busszal, villamossal, 2 gyerekkel, csomagokkal, pelenkákkal, pótruhákkal, közben nagyon-nagyon hideg van, havazik és fázunk és fázunk és fázunk...
A Szüleink idén is vártak minket a vékony hópaplan alatt, és mentünk is, persze hogy mentünk.... :(
De most már, mi vagyunk szülők, nagyszülők akik várnak.....
És a gyerekek jöttek....
Előbb még 24-én ebédre a kicsik, és karácsonyra majdnem teljesen elkészült a vendégszoba is, majd míg Máté aludt, feldíszítettük a fákat, ki itt, ki ott..
(később kiderült, Évi nem találta a fenyőt, így náluk csak a dekorációk voltak karácsonyiak, az eredetire hajazó kis műfenyci eltűnt az M30 háromszögben...)
Nálunk nagyon meghitten zajlott az este, kis könnyű vacsival, skype-os konferencia-karival a gyerekekkel.
Másnap estefelé jöttek Kicsiék, birtokba vették a vendégszobát, Máté a lakást, (ordítva, vauz-va az anyja vakbélkivételes vigasztaló kutyusával) kicsit dumcsiztunk, fini itókát iddogáltunk, játszottunk, Tv-ztünk és "eltettük magunkat holnapra".
26-án beindult a nagyüzem, reggeli után konyhánk egy komoly étterem konyhájára kezdett hasonlítani, - később 2 szakács is csatlakozott! - mi közben F-val, Mátéval virágot vadásztunk Évinknek (nem olyan 1xű virágot lőni fél10-kor a boltban, ami 9-kor nyit..., mert hogy nem nyit....) de megoldottuk.
Közben sültek a kacsacombik, készült a köret, megjöttek Éviék, előétel, leves be a teraszról, úrég, nincs tészta ! De ezt is megoldottuk....
Közben F-t hívják, hogy leállt a második kazán is, így be kellett vetnem boszitudományomat hogy megoldjam a kérdést és 2-re pozitív telefont ígértem...
Közben persze folyt a víz a mosogató szekrényből kifele, és egy üvegajtó zsanér is eltört... (megint csórnom kell egyet????)
Idő szalad, leves forr, kacsa piroslik, úgyhogy ennünk kell !
Máté bekanalazza (kis segítséggel) a levest és kidől, mi utána kezdünk enni majd ajándékozni.... sok-sok fotó készül, nevetünk, sok "mi a kutya füle ez??????" és várjuk hogy őfőméltósága Máté király is felkeljen és bontogasson, csodálkozzon, és ámuljon....
Így is lett, 3-kor ébresztő !
(Ja, elfelejtettem, persze szóra sem érdemes: persze hogy 2. 05-kor jelentette a kazános hogy minden ok !!!! na akkor többen elültek mellőlem !!!!! Miért is?????? ugye hogy nincsenek is boszik???? :):):) )
http://hu.wikisource.org/wiki/A_funtineli_boszorkC3%A1ny#Boszork.C3.A1ny_vagy_le.C3.A1ny.21
Ez már itt egy régi-régi mese. Na jó..... jó boszik azóta (talán) vannak...... (ki csinált Luca széket????)
Leginkább a thomas-os kocka kirakó tetszett neki, (keresztanyuéviék) és persze az óvodás korú Micimaci ! (mi) (mert van már kicsi, nagyobb, mégnagyobb......)
Elmajszoltunk egy 7 felé vágott almát, aztán már szaladt az idő fürge lábakon.... szétdobáltuk csomagokba a maradék kajákat, összeraktuk a szatyrokat, és nagy hirtelen CSEND lett...
"Rozit" munkára fogtuk (mosogatás) és lementünk sétálni mint rég, párás ablakokon kukucskálni, (volt persze gyerekként mosószappan doboz házam is, ablakokkal, ajtóval, szülői felügyelet mellett gyertya is éghetett benne kicsit....) elképzelni a családokat, nézni a csillogó- villódzó fényeket (ja, F. zsebében maradt a csillagszóró !) beszélgettünk régi és új karácsonyokról..... közben megtettem 2.823 lépést (10.000 a napi minimum, de csak du. kaptam a lépésszámlálót...bocs), 1.7 km-t, elégettem 124,3 Kcal-t....
Így ért véget az idei KARÁCSONY...
Olyan jót sírtam ezen a bejegyzésen, köszönöm...
VálaszTörlésGina
oh.... nem volt szándékos...
VálaszTörlésMost hogy én is elolvastam megint..... hát én is.. :( megint....
én is köszönöm !!!!