Már rájöttem magamtól is, hogy megváltoztam.
A műtétek, a kemók, a kezelések, megváltoztattak. nem kicsit.
megtanítottak VÁRNI…..és türelmesnek lenni, ami az egyik gyenge pontom volt, és megtanítottak NEM-et mondani. Megtanultam nem felvenni, kikapcsolni a telefont, megtanultam nem MÁSSAL, hanem magammal törődni, magamra figyelni.
Itt persze nem a családomra gondolok, hanem a sok segítségre szoruló, vagy látszólag a segítségemre vágyó (mert az könnyebb) kollégára, ismerősre, szomszédra, vagy csak egy járókelőre, vagy útitársra, tehát VALAKIRE/VALAKIKRE akiket mindig magam elé helyeztem, átvettem a gondjaikat, empatikusan elképzeltem….. és segítettem, és azonnal.
na ez most nincs így. Igen, segítek most is, de szelektálok, és nem azonnal, csak ha tényleg “életbevágó”, és ha VALÓBAN rám szorul valaki. Ha egész biztosan nem tudja egyedül megoldani, és már előbb megpróbálta, elkezdte, sokszor, és nem megy. HELYETTÜK már nem teszek semmit, csak velük.
na ez onnan jött, hogy Kicsi írta ezt a postot, nekem pedig azonnal eszembe jutott az alábbi, amit olvastam valahol, okulásra:
A többi csak homok. . .
Egy filozófiaprofesszor azzal kezdte az egyetemi előadását, hogy fogott egy befőttesüveget, és megtöltötte 5-6 cm átmérőjű kövekkel.
Majd megkérdezte hallgatóit:
„Ugye tele van az üveg?” „Igen” – hangzott a válasz.
Ezután elővett egy, apró kavicsokkal teli dobozt, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután az apró kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. Ezután a professzor elővett egy, homokkal teli dobozt és elkezdte betölteni a homokot a befőttesüvegbe. A homok természetesen minden kis rést kitöltött.
„És most – mondta a professzor – vegyék észre, hogy ez az önök élete.
A kövek a fontos dolgok – a családod, az egészséged, a gyermeked, a barátaid – ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna.
A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a munkád, a házad, az autód.
A homok – az az összes többi. Az apróságok. Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amelyek igazán fontosak számodra.
Fordíts figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapvetők a boldogságod szempontjából. Játssz a gyermekeddel. Menj el orvosi ellenőrzésre.
Rendszeresen látogasd rokonaidat. Törődj a pároddal.
Mindig szakíts időt barátaidra.
Mindig lesz időd dolgozni, takarítani, bevásárolni, rendet rakni.
Először a kövekre figyelj – azokra, amik igazán számítanak.
Állítsd be a prioritásokat. A többi: csak homok. . . .
